A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából Az implantátumok nyomtatásától a képzőművészetig – A kémia láthatatlan jelenléte címmel különleges eseménysorozat valósult meg a Magyar Képzőmúűvészeti Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésében. A rendezvényre szeptember 29-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Székházában.

A művészet és a tudomány a hétköznapi gondolkodásban általában két külön területként jelenik meg. Ritkán fordul elő, hogy találkoznának, vagy hogy kapcsolatba hoznánk őket. Amikor például az utcán sétálva rápillantunk egy köztéri szoborra, műemlékre, vagy egy múzeumot látogatva régi mesterek alkotásait csodáljuk, csak alkalmanként jut eszünkbe, hogy az épületek, szobrok, festmények is változnak, átalakulnak, patinásodnak. Többek között erről a változásról, a mögötte levő kémiai folyamatokról szólt ez a program.

Fontos emellett meglátni, hogy a korszerű anyagtudomány is hatással van a képzőművészetekre. A modern műanyagok és a formálásukat segítő 3D nyomtatás például szorosan köthető a szobrászathoz, míg a vegyszerek megfelelő használatával pedig a felületek felgyorsított kémiai öregedése, patinázása valósítható meg. Ezen túl a kémiai folyamatok megértése segíti a műalkotások restaurálásának, konzerválásának folyamatát is.

A program célja ennek a szoros, sokrétű összefonódásnak a feltárása, bemutatása volt. A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok osztálya a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel együttműködve szoborpályázatot hirdetett, és a kiválasztott műalkotások öntőmintáit 3D nyomtatással alakították ki. A bronzszobrok kiöntését követően a felületük különböző kémiai kezelésen ment át, ezáltal eltérő megjelenésű patina bevonatot hozva létre. Egy párhuzamos munkafolyamatban restaurálták az Egyetem Epreskertben található 19. századi Hermész szobrot is, mely munka során betekintést nyertünk a fém-, és kőrestaurálás kémiai hátterébe is.

A programot lezáró előadóülés és az ennek szerves részét képező kiállításon mutatta be, hogy miként hat egymásra a kémia, a technológia és a művészet. A munka szóbeli ismertetése mellett megtekinthetőek voltak az elkészült patinázott műtárgyak is, továbbá az előadások betekintést nyújtottak a kémia és a művészet érdekes találkozási felületeire.

Az eseményen négy előadás után egy azt kiegészítő kiállítás következett. Az előadásokon hazai szakemberektől, a teljesség igénye nélkül, többek között szó esett a kémiai oktatásban és biológiában használatos 3D nyomtatásról, gyógyszernyomtatásról és az orvostechnika fejlesztéréről. Ezt követően egy interaktív kiállítás keretein belül a látogatóknak lehetősége volt a 3D nyomtatott tárgyakat, pl.; molekulákat, periódusos rendszert, különféle kémiai eszközöket, tablettákat, szöveteket vagy akár orvosi modelleket, csontokat a kezükbe venni, emellett megfigyelhettek egy 3D nyomtatót működése közben.

Sallai Géza DLA és Ecsedi Zsolt DLA, a Képző oktatói Műanyagból patinás bronz címmel tartottak előadást. Káldi Richárd a Képző művésztanára és Tóth Eszter, fém-ötvösrestaurátor specializáció vezető pedig Kémia a restaurálásban: az epreskerti Hermész szobor kezelése címmel tartott előadást.

Kiállító szobrászhallgatók:
Deák Anna, Kis-Deli Zsombor, Márton Lili, Ozorai Réka Boróka, Szeifert Emma, Szentpéteri Zsuzsanna, Urbauer Laura

Támogató partnerek: MTA Kémiai Tudományok osztálya, Servier Kutatóintézet Zrt., BME Szerves Kémia és Technológia Tanszék